7. fejezet

-Harry miért néznek ennyire meg az emberek?-kérdeztem megszeppenve
-Téged?-kezdett el nevetni
-Igen engem...pedig te vagy a világsztár nem én...
-Azért néznek téged mert most velem vagy, és azt várják, hogy hátha eltudnak kapni egy olyan pillanatot, amikor megfogom a kezedet, megölellek, vagy netán megcsókollak.
-Jézusom, hát ilyet nem fognak látni.-nevettem el én is magamat
-Na és te mit kérsz?-kérdezte, miközben megérkeztünk a büféhez
-Legyen egy melegszendvics.
-Két melegszendvicset szeretnék.-mondta Harry az eladónak
Megkaptuk a kajánkat, és leültünk egy asztalhoz beszélgetni.
-Szerinted mi lesz Noah sorsa itt az X-faktorban?
-Nagyon tehetséges, de azért még sokat kell tanulni, de szerintem simán megállná a helyét, de még én ilyen dolgokról nem beszélhetek, ne haragudj.
-Én vagyok a hülye, hogy megkérdeztem. Öhm amúgy...-próbáltam terelni a témát
-Te ismered Ollyt?-vágott bele Harry a mondandómba
-Igazából, én lettem az új stylistja.-mosolyogtam.-De miért?
-Ez vicces történet. Tegnap beszélgettem vele, és mesélte, hogy megismert egy lányt, aki az új stylistja lesz, és hogy mennyire hasonlít rám belsőleg. Én meg hát egyből rád gondoltam.-nevetett
-Hmm milyen kicsi a világ.
-Amúgy te milyen származású vagy?-kérdezte
-Ennyire hallatszik az akcentusom?
-Nem nem, ne értsd félre...-magyarázkodott
-Szóval fura az akcentusom. Egyetértek.-nevettem el magamat.-Amúgy meg magyar vagyok...mármint Magyarországon nőttem fel, viszont az apám az angol.
-És az apukád és Magyarországon él?-kérdezte lelkesedve
-Nem tudom...-szomorodtam el.-Amikor megszülettem elhagyott engem is meg anyut is, azóta se én se anyu nem tud róla semmit.
-Ohh ne haragudj...
-Nem tudhattad, de most már ezt is tudod.
-Kiengesztelhetlek valahogyan?-nézett rám bűnbánóan
-Harry...hagyjad már, erre semmi szükség. Ohh egy pillanat.-szóltam közbe, mert megcsörrent a telefonom.
-Igen?-szóltam bele telefonomba
-Szia Daisy, itt Taylor. Csak azért hívtalak, hogy nincs kedved ma valahova elmenni? Tudod, csak pár hetet vagyok itt Londonba, aztán utazok haza Amerikába. Na mit szólsz?
-Jajj szia, de igen van kedvem. Hova menjek?
-Az Abbey Road adásában fogok ma fellépni, eljönnél? Utána meg beülnék valahova. Elmegy érted a sofőröm, rendben?
-De aranyos vagy, persze szívesen elmennék. Hányra legyek kész?
-8ra ott lesz érted. Puszi
-Szia szia.-köszöntem el
-Na látom lett az estére programod.-szólt közbe Harry
-Az egyik barátnőmmel találkozom.-szándékosan nem mondtam el Harrynek, hogy Taylorral fogok találkozni.
-Én meg szerintem ma döglődös estét fogok tartani egyedül. Egyik legjobb dolog.
-Húú hát nekem nem is tudom, hogy mikor volt utoljára szabad estém...
-Miért mondod ezt?
-Tudod én eddig egy Starbucksban dolgoztam, és volt amikor estig bent kellett lennem, aztán korán reggel megint mennem kellett... kicsit már elegem volt belőle, de hát muszáj volt néha túlóráznom.
-Elég megrázó életed lehetett.-nézett a szemeimbe
-Nem volt könnyű...de talán most majd minden jobbra fog fordulni.-mosolyogtam
-Áááá Daisy de jó, hogy eljöttél!!-rohant oda hozzám sikoltozva Noah
-Mi történt?-álltam fel az asztaltól
-Tovább jutottam! Mehetek az élő showba ami 1 hét múlva szombaton lesz.-ugrándozott
-Úristen Noah! Nagyon gratulálok.-öleltem meg.-Hihetetlen vagy.
-Had gratuláljak én is.-állt fel Harry is az asztaltól.-Simon nagyon megkedvelt téged...bár nem csak Simon.-suttogta magába
-Köszönöm szépen. De ezt meg hogy érted?-nézett Harryre értetlenkedve
-Azt majd megtudod.-nevetett.-Na de lányok, én most megyek. Sziasztok.-köszönt el
-Szia Harry.-köszöntünk kórusba Noahval
-Noah drágám, úristen nagyon büszke vagyok rád, tudtam hogy sikerülni fog.
-Tudtam, hogy el fogsz jönni. Imádlak.-borult újra a nyakamba
-Hazamegyünk?-kérdeztem
-Sajnos én nem... be kell költöznöm a X-faktor házba...-szomorodott el
-Ezt most nem mondod komolyan?-döbbentem le.-Ez a dolog teljesen kiment a fejemből
-De...hidd el nekem is kiment a fejemből teljesen...ne haragudj.
-Noah hagyjad már ! Neked ez az álmod, és most valóra válthatod, rám most nem kell gondolnod. Csak magaddal foglalkozz!
-Mindent nagyon köszönök. De most tényleg rohannom kell.-ölelt meg
-Aztán vigyázz magadra.-öleltem meg én is
Nagyon feldobott az, és persze egyben rettentően örültem annak, hogy Noah bejutott az élő showba. Ez egy hatalmas dolog. Gyorsan fogtam egy taxit, és siettem haza, hiszen vészesen közeleg a 8 óra, és addig el is kell készülnöm. Amikor éppen szálltam ki a taxiból megpillantottam, hogy valaki az ajtó előtt ácsorog.
-Hahó.-szóltam oda az ismeretlen emberhez
-Ohh szia.-megforult, és akkor láttam, hogy ki is az
-Niall, te meg mit keresel itt?-kerekedtek ki a szemeim
-Én igazából Noah-hoz jöttem, csengettem de senki nem nyitott ajtót. Gondoltam várok egy kicsit.
-Fu, nem jössz be? Elmesélem mi történt.
-Szóval akkor nincs itthon... na mindegy értem én a helyzetet, van valakije, oké felfogtam. Szia Daisy.-megfordult majd a kocsijához futott
-Niall ! Noah bekerült az X-faktor élő showjába.-kiabáltam utána. Niall hirtelen megdermett, majd visszasétált hozzám.
-Hogy mi?-szomorúságod, egyben örömöt fedeztem fel a szemeiben
-Igen bekerült, és most költözik be a közös házba. Ahol anno ti is laktatok. Ezért nincs most itt, és Niall nyugi már Noah-nak nincsen senkije.-nevettem el magamat
-Beégtem, ugye?-nevette el ő is magát
-Annyira nem.-nevettem tovább.-Viszont most ne haragudj meg, de nekem sietnem kell, mert hamarosan találkozok az egyik barátnőmmel, és hát sehogy se állok még.-néztem végig magamon
-Megértelek. Azért majd még beszéljünk már oké?
-Én itt lakom, jöhetsz bármikor.
-Köszi, szia.-köszönt el
-Szia.
Becsaptam magam mögött az ajtót, majd rohantam a szobámba, hiszen hamarosan megérkezik a kocsi.

Pontban 8.kor dudáltak, jelezve azzal, hogy indulás. Taylor sofőrje eléggé szűkszavú volt. Köszönt, és ezzel levolt tudva a fél órás kocsi út. Amikor megérkeztem azonnal megpillantottam a hátsó ajtónál Taylor, és odasiettem hozzá.
-Szia Daisy, örülök hogy eljöttél.-köszöntött Taylor
-Szia, én pedig köszönöm, hogy elhívtál.-ölelt meg
-Gyere megmutatom hova üljél le, és olyan 1 óra múlva pedig beülünk valahova.
-Jó lesz.-válaszoltam
Taylor 3 dalt adott elő. I knew you were trouble-t, 22-t, és a Red-et. Birom Taylor meg minden...de az énekhangja nekem személyszerint nem nagyon jön be. Gyorsan eltelt a műsör, majd megkerestem Taylor és elindultunk egy kisebb étterem féleségbe.
Nagyon jót beszélgettünk, ettünk, ittunk jó volt mindaddig amíg fel nem hozott, egy számomra kínos témát.
-Daisy...mi van közted és Harry Styles között?-köpni nyelni nem tudtam
-Ezt..ezt meg hogy érted?-kerekedtek ki a szemeim
-Elég sok kép terjengett rólatok twitteren, miközben egy büfében ültök.
-Jajj Taylor ne aggódj semmi sincsen között. Sőt még barátoknak se neevzném magunkat. Tudod Simon partiján mutattak be minket egymásnak, aztán összetalálkoztunk az X-faktor székházánál. Ennyi.
-Akkor megnyugodtam. Köszi, hogy elmondtad.-éreztem, hogy nagy kő esett le a szívéről
-Ne haragudj, nem akarok a magánszférádba betolakodni, de te még mindig odavagy Harryért, igaz?
-Ez egy hosszú történet...de lehet.
-Na mesélj, hosszú még az éjszaka.-nevettem
-Most a vendégem voltál, úgyhogy gyorsan fizetek, aztán egy kis séta közben elmesélem.-mondta majd odahívta a pincért, és fizetett.
-Na akkor mesélsz?-léptünk ki az étterem ajtóján
-Minden 2 évvel ezelőtt kezdődött. Igazából, csak 1-2 hónapig voltunk együtt nem sokáig. Csak...tudod... én nagyon elbasztam ezt az egészet. Bolond voltam, és nyomulós, és kiszerett belőlem.
-Mert ennyi idő alatt megszerett téged?-kérdeztem vissza
-Nem.-nevette el magát
-Akkor Taylor..most őszintén. Szerinted van esélyed még nála?
-Nem hinném...de akkor is..annyira bánom ezt az egészet, hogy így alakult.
-Ő szakított veled?
-Igen...amikor egy szigeten voltunk nyaralni. Bár ez az egész médiafogás volt...de akkor is. Daisy kérlek segíts.-fogta meg a kezeimet
-Én? Segítsek? De mégis miben?
-Úgyis fogtok még találkozni Harryvel, és rákérdezhetnél, hogy érez-e még irántam valamit.... vagy valami ilyesmi.
-Taylor...nem ígérhetek semmit se, de majd ha talán találkozok vele, akkor majd puhatolózok, rendben?-mosolyogtam
-Köszönöm szépen. Viszont én most megyek, ebbe a szállodában szállok meg. Már csak 1 hetet leszek itt Londonban. Remélem azért még találkozunk, megkedveltelek.
-Nyugi Taylor, minden rendben lesz. Jóhogy fogunk még találkozni. Jóéjt.-köszöntem el
-Neked is.

*Másnap reggel
Elég kómásan keltem fel. Ha még ennyi nem lett volna elég, akkor még az is rátett egy lapáttal, hogy valaki eszeveszettül nyomta a csengőt. Kimásztam nagy nehezen az ágyból, belebújtam a mamuszomba, és a köntösömbe majd az ajtó felé vettem az irányt.
-Jézusom, Niall..te meg mit keresel itt ilyen korán?
-Neked is szia Daisy. Délután 11 óra van.-nevette el magát.-Na de bemehetek?
-Jajj bocsi, persze gyere. Érezd magad otthon.-nyitottam ki előtte az ajtót
-Igazából azért jöttem, mert ma estére egy hatalmas nagy dolgot találtam ki. Mond, hogy estére nem terevztél semmit?!
-Ráérek.-nevettem el magam