-Neked is szia Noah. Mi a probléma?-álltam elé elég álmos fejjel
-Te mi a francért neveztél be a kibaszott X-faktorba? Hm? Valami magyarázatot szeretnék hallani.
*Igen..beneveztem 1 héttel ezelőtt Noaht a következő x faktorba. Azért is , mert tudat alatt ő is szeretne menni, csak nincs elég mersze hozzá, hogy jelentkezzen. Hát mire a jók a barátnők, ha nem arra, hogy segítség a barátnőjüket ilyen nehéz döntésekben.
-Várom a magyarázatot.-lobogtatta előttem a lapot, amin az x-faktoros jelentkezés visszaigazolása volt.
-Noah...figyelj. Igen én neveztelek be. Nagyon jól tudom, hogy milyen jó hangod van, és te annál sokkal többet érsz, minthogy egy gyors kajálda kiszolgálója legyél. El fogsz menni. Én pedig elkísérlek téged. Túl régóta élünk itt, és nem történt semmi. Fel kell pörögnie az életünknek Noah. Fogd már fel.
-Daisy...nem is tudom mit mondjak.-most már sokkal nyugodtabb volt a hangja mint az előbb.
-Azt mondod, hogy "Oké Daisy, holnap akkor együtt elmegyünk." Ennyire egyszerű.-mosolyogtam
-Nagyon köszönöm.-borult a nyakamban
-Máskor is tudod.-öleltem vissza
-Mibe menjek?-röhögött a nyakamba
-Noah!-nevettem el magam.-Most ne ezzel törődj hanem menjél gyakorolni, addig én elmegyek egy turiba és keresek pár jó cuccot.
-Turi? Basszus...mikor lesz már az, hogy egy tök menő üzletből vegyünk ruhákat?-szomorodott el
-Akkor amikor megnyered az x-faktort.-nevettem el magam.-Na tiplizzél énekelni, pár óra és itthon vagyok.-öleltem meg, majd pár perc múlva elindultam turkáló körútra.
*Este
-Hahóóó Noah, megjöttem!-léptem be az ajtón vagy öt szatyor turis ruhával.
-Gyere fel!-hallottam az emeletről Noah hangját
-Úristen Noah...-nyitottam be a szobájába
-Mi a baj?-nézett rám rémülten
-Jól hallottam, hogy milyen zene ment?-döbbentem le teljesen
-Over again...igen...-nézett le a földre
-Lassan 1 éve, hogy nem hallgattunk One Diretiont...-hirtelen könnybe lábadt a szemem
-Hiányzott nagyon...
-Nekem is...-ültem le az ágy szélére.-Holnap ezt fogod előadni?-törölgettem a könnyeimet
-Igen...a sok munka miatt semmire nem jutott időnk...azt se tudom, most merre lehetnek a fiúk..vagy mi lehet velük, van-e barátnőjük? Liam meg Danielle összeházasodtak-e már...vagy istenem nem tudom.-ült le mellém az ágyra
-Elfelejtettük őket.-bámultam magam elé
-Emlékszel amikor 18 évesek voltunk, és érettségi előtt mentünk el koncertre együtt?-emlékezett vissza Noah
-Lehet azt elfelejteni? Életem legszebb napja volt...főleg amikor kivették a kezünkből a fiúk a telefont, és magukat kezdték el videózni.-nevettem el magam.-Még meg is van az a videó.-húztam elő a zsebemből a telefonomat
-Na nézzük már meg.-kezdett el ugrándozni a barátnőm
Azt a 2 perces videót vagy fél óráig néztük, majd elhatároztuk, hogy felnézünk a netre, és utána járunk, hogy a mi szeretett bandánkkal mi történt azóta.
-Úristen Daisy!-kezdett el csapkodni Noah
-Mi van? Mit találtál
-Harrynek már 2 éve nem volt barátnője basszus.-kerekedtek ki a szemei
-Hogy mi? De hát ő nem erről híres.-nevettem el magam.-Na és a többiek?
-Niallnek sincsen, Liam meg Louisnak még mindig van. Ami fura, hogy Zayn meg Perrie 3 hónapja szakítottak.
-Noah, mai naptól követjük minden lépésüket.-nevettem el ismét magam
*Másnap reggel
-Noah keljél már fel! Pár óra, és a meghallgatáson kell lennünk.-kiabáltam fel az emeletre
-Úúristen itt vagyok.-szaladt le a lépcsőn
-Na nyomás tusolni, addig én kikészítem, hogy mibe menjél.
-Mi lenne velem nélküled?-állt egy helyben Noah
-Menjél már tusolni.-nevettem
Noah ruhája:
Én ruhám:
-Úristen Noah...eszméletlenül nézel ki. Ez mér biztos továbbjutás.
-Nem kevés a ruha?-nézett végig magán
-Drágám nyár van...meleg van...
-Köszönöm köszönöm köszönöm.-ölelt meg, majd szép lassan elindultunk, és bíztunk abban, hogy talán ez a nap megváltoztatja legalább az egyikünk életét.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése